Alap és fal repedés

Egy épület készítésénél falazó téglákat kötésbe rakják, ezt mindenki tudja. Nyilvánvaló, hogy statikailag csak így lehet a falszerkezete a legerősebb. Ha az alap megreped, az épület szerkezete meggyengül. A tető súlya és a gravitáció hatására újabb és újabb repedések jönnek létre a fal szerkezetén is. Technológiánk lényege, hogy az elszakadt részeket visszakötjük az fal ép részeihez, így csak egyben tud mozogni az épület.

A vályogtéglából készült házak alapját főként kisméretű téglákból építették. Ezeknél a falrepedést főleg az okozza, hogy a talajvíz évtizedek alatt kimossa a habarcsot a téglák közül, így azok fellazulnak és kötés hiányában külön-külön mozognak, ezáltal okozva az épület mozgását és előidézi a felrepedéseket. Ugyanez vonatkozik más terméskövekből épített alapokra is. Sajnos a repedezett megsüllyedt ház látványa ijesztő hatást vált ki az emberekben szinte lehetetlen eladni vagy csak telekáron lehet értékesíteni. Arról nem is beszélve ha veszélyessé nyilvánítják az épületet akkor kikapcsolják(víz, villany, gáz)közműveket. 

 

A helyreállítási költségek persze nem kis pénzbe kerülnek, de biztonságunk érdekében, hogy nyugodtan hajtsuk le a fejünket, és ne azon töprengjünk napközben, hogy mikor dől össze a ház, mindenféle képen törekedjünk az épület helyreállításán.

 

Mint tudjuk 30-40 évvel ezelőtt az építőipar anyag minőség tekintetében gyenge lábakon állt, ráadásul hónapokkal előre kellett megrendelni az anyagokat, egyéb alkatrészeket ami hosszabbá és vontatottá tette az amúgy is korlátozott építkezést, de talán mégis jobban örültek az elkészült háznak mint napjainkban.

 

Akkoriban főleg a rossz hőszigetelőképességű B30-as, szilikát és más falazótéglákat lehetett kapni. A falazó habarcs (malter) sárga homok, mész, cementből állt. A betonalap öntésekor ritkán vagy egyáltalán nem készítettek vasalást, takarékosság céljából kevesebb cementet és pl. téglákat raktak a betonalapba ami a lehető legrosszabbat jelentette az épület számára.

A külső fő falakat egy vékony betonréteggel zárták le, és erre jött a talpszelemen (betonkoszorú hiánya is okozója a repedéseknek).

 

A vízszigetelésnél egyszerű kátránypapírt, vagy felmelegített bitument alkalmaztak ami az akkori építkezéseknél megfelelő védelmet nyújtott hosszabb távon. A múltrendszer építkezésének jellemzője    volt az úgynevezett családi összefogás, testvérek, jó barátok, szülők stb. korlátozott anyagi lehetőségek miatt így segítették a kezdő fiatal párokat vagy egymást az emberek (koszt és kvártély fejében). Tehát egy kicsit ennek is köszönhető, hogy az akkori szakmai hiányosságokból eredő problémák mára kimutatkoznak. De szeretném azt megjegyezni, hogy akkor sokkal jobban összetartottak és odafigyeltek egymásra az emberek (kár, hogy napjainkra ez már nem jellemző). 

A megsüllyedt szétnyílt falak és beton alapok kivitelezési, helyreállítása során nagyon sok érdekes az akkori építési hibák sorozatával találkozunk.

 

Általában a házak sarkainál kezdenek szétrepedni vagy süllyedni az alapok és a falak, Miért?

 

Az alap öntésekor kevés cementet dolgoztak be, ezért 30 év után porladni gyengülni kezd. Téglákat raktak a betonalap öntésekor, arról nem is beszélve, hogy a vasalást és a betonkoszorút ritkán, vagy egyáltalán nem is alkalmazták.

 

A beton rossz hővezető, ezért ha a gyenge minőségű alapot  folyamatos nedvesség, csapadék, ásványi sók, és változó hőhatás éri akkor 25-30 év után a falazat terhelésére megreped. A szétrepedt részeknél a sérült szigetelés utat enged a víznek ezáltal az épület szerkezetének további romlását idézi elő.

 

Az alapszakadás legnagyobb előidézője és jellegzetes problémája, hogy a vízelvezető ereszcsatorna csapadéktartalmát évtizedeken át a ház sarkainál vezetik ki, a víz fellazítja a talajszerkezetét és száradás után a teherhordó alap alátámasztás hiányában nem bírja megtartani önmagát és leszakad.

.

Találkoztunk olyan építési hibákkal, ahol a fal repedésvonalán nem voltak kötésben a téglák, vagy több cm hézagokat hagytak köztük amit habarccsal töltöttek ki, vagy még azt sem. Sok esetben a negyedtéglákat malterrel pótolták (spórolva így a téglán) És itt jön képbe az a titokzatos hőhíd kialakulás, és penészedés.

 

Gyengítik még a falazatot a régi tokos beépített redőnyök is. A redőnytok az ablak beépítésével együtt túl magasra kerül, és az áthidalókra már csak max. két sor tégla futja a födémig, ami egy igen gyenge pont kialakulásához vezet. 

 

A belső válaszfal repedéseket az alap hiányára és vizesedésből adódóan talaj mozgás okozhatja.

.

Egyéb talajmozgások, csőtörés, útépítés, gépjárművek, idős fa kivágása, és vízerek kialakulása is hozzájárulhat a süllyedéshez, falszakadáshoz.

 

 Az állapot felmérése után kiválasztjuk a kivitelezési lehetőségek közül a probléma megszüntetésére vonatkozó legjobb, leghatékonyabb megoldást.

.

.A fal stabilizálásánál speciális helyszínen süllyesztett, vasalt betont építünk a fal szerkezetébe ami tartalmazza a hőszigetelést is.

A sávalap megerősítésére a beton teljes keresztmetszetébe betonacélokat "lövünk" bizonyos szögekbe és távolságokba, a szétrepedt részekbe speciális ragasztót injektálunk, így megakadályozva a további alapsüllyedést.

Amennyiben a talajszerkezete laza, üledékes, törmelékes akkor szükséges az alap alátámasztó beton készítése.

A kivitelezés megkezdése és a problémás részek feltárása során mindig találkozunk újabb és újabb meglepetésekkel mint ahogyan azt a fentiekben is írtam, de igyekszünk a helyzetnek megfelelően a legjobb tudásunk szerint megszüntetni a problémát.

Árajánlatot az állapot felmérés után tudunk adni. Vannak ugyan munkaegységre lebontott árak, de a helyszíni szemle során összeadódott elvégzendő munka, és anyagmennyiség az árajánlat.

Ingyenes kiszállás az ország egész területén.

Amennyiben bármilyen szakmai kérdése van, szívesen állok rendelkezésére.

 

     
     

 

 

 

 

Üdvözlettel: Török József

 

Tel:0620-385-5251

email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.